Ázsia a szokásos módon az év vége felé sorra mutatja be a következő generációs csúcskészülékeit, amelyekhez Európában leginkább a következő év elején lehet hozzájutni – nem kevés pénzért. Errefelé az év vége inkább a több hónapja piacon lévő telefonok árainak csökkenéséről és új, kiváló ár-érték arányú modellek megjelenéséről szól. A Xiaomi is követi ezt a mintát: a drága 14 és 14 Ultra után kiszámíthatóan érkezett a 14T Pro, amely a csúcskategóriát célozza meg.
Bár a Dimensity 8300 Ultra chip miatt papíron nem nevezhető zászlóshajónak, a 12/256 GB-os konfigurációval így is bőséges teljesítményt kínál. Intenzív használat vagy játék közben nem érezni hátrányt, és a három hátlapi kamera is sokoldalúságot nyújt. Az 50 megapixeles normál és a 12 megapixeles ultraszéles kamera mellett ugyan „csak” 2x-es teleobjektívet kapunk a 3x-os helyett, de a 4x-es minőségű szenzorzoom így is meggyőző. A 14T dizájnja egyszerűségével tűnik ki, de pont ebben rejlik az erénye.
A készülék modern, lapos kivitele (160,5 x 75,1 x 7,8 mm, 195 g) az éles szélek és csúszós hátlap miatt nem kedvez az egykezes használatnak, ezért érdemes rögtön felhelyezni a csomagban található tokot. Van azonban egy különleges, zöld színű verzió, amely műbőr hatású textúrájával jobban tapad, és a hátlap anyagában állítólag valódi citromrostot is használtak. Az ilyen típusú hátlapok kellemesebbek és praktikusabbak a matt üveg kiviteleknél, legalábbis szerintem.
A 14T minimalista külsővel, vékony kávákkal és diszkrét, 32 megapixeles szelfikamerával rendelkezik. A csúcskategóriás funkcionalitásra IP68-as por- és vízállóság (2 méter, 30 perc) teszi fel a koronát, ami részben indokolja a magas árat. Bár néhány helyen már akadnak kisebb kedvezmények, a készülék dobozából hiányzik a 67 wattos töltőadapter – ami korábban egyértelműen a Xiaomi erősségei közé tartozott.
A készülék 5000 mAh-s akkumulátora ugyan nem számít kifejezetten nagynak, de a Type-C porton keresztül gyorsan tölthető, és a dupla nanoSIM foglalat mellett az eSIM támogatás is rendelkezésre áll. microSD kártyás bővítésre viszont nincs lehetőség, ahogy 3,5 mm-es jack csatlakozót sem találunk rajta. Az infraport viszont megmaradt, amely megbízhatóan használható távirányítóként. A jobb oldali gombok kézre esnek, ellentétben a kijelző tetejével, amelyet fogásváltás nélkül nehéz elérni. A kijelzőbe épített ujjlenyomat-olvasó azonban gyors és pontos.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
