Volt olyan eset is amikor egy Edge szériás készülék jobb választásnak tűnt egy adott időben mint egy ugyanannyiba kerülő G-szériás modell.
Bár a Motorola termékkínálata alapvetően átlátható (az E a belépőszint a G a középkategória, az Edge a prémium a Razr pedig a hajlítható mobilokat jelöli), kezdik követni a Xiaomi példáját egy adott sorozaton belül túl sokféle modell jelenik meg egyszerre.
Az Edge 50 széria például már öt különböző verziót számlál. A belépőmodell a Fusion ezt követi a Neo (amit most tesztelünk), utána jön a sima Edge 50 felette a Pro a csúcson pedig az Ultra amit nemrég próbáltunk ki.
Az Ultra fotózásban remekel videózásban viszont kevésbé és a hardver sem annyira erős az árához képest.
Összességében tehát a Motorola kínálata elég vegyes. Nem lehet azt mondani, hogy minden évben minden modell jól sikerül, és még egy sorozaton belül is nagyok a különbségek.
Most például az Edge 50 Neo jobban eltalált készülék lett, mint a drágább, de nem sokkal többet tudó sima Edge 50. Ráadásul az Edge 50 pont nem azokra a dolgokra erősít rá amik igazán számítanak (kamera, töltési sebesség, kijelző).
Éppen ezért Tech2 Lacival együtt örültünk, hogy a belgrádi bemutatón nem az Edge 50-et hanem a Neót kaptuk meg tesztelésre.
Kiderült, hogy ez a modell lesz a szolgáltatók kínálatában is ami fontos hiszen itthon még mindig az új mobilok 75-80%-át operátorokon keresztül veszik meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
